Életrajz

Bertalan Tivadar 1930 őszén született Budapesten. A második világháború alatt élte kamaszéveit. Mivel nagyapja hegyőr volt Erdővároson – ma Erdőkertes –, ott töltötték a nyári vakációkat a testvérével. A bombázások elől, számos alkalommal a közeli Brencsán kastélyba menekültek bátyjával. A gróf megmaradt holmija között egy Ady-kötetre és néhány tubus olajfestékre, ecsetekre bukkantak. Akkor ez jelentette az álmodozás, a játék, összes lehetőségét, így indult művészi karrierje. Képek, versek, írás és rajzolás. A gimnáziumi évek alatt, 16 évesen egészen Ausztráliáig szaladt, félbe hagyva középfokú tanulmányait. Egy évvel később a Madách Imre Gimnáziumban folytathatta tanulmányait. A művészetet kedvelő és művelni akaró kamaszok meghatározó hatással voltak rá. Osztálytársai a későbbi író, Szakonyi Károly, a rendező, a színigazgató Szinetár Miklós és a zenetörténészként ismertté vált Bónis Ferenc voltak.

A gimnázium után a Ganz Hajó- és Darugyár segédmunkása volt egy éven át. Az Iparművészeti Főiskola szcenika tanszakára 1950-ben nyert felvételt. Film, színház, díszlet- és jelmeztervező képzés folyt, a legkiválóbb mesterekkel. Tervezést Oláh Gusztáv, a Magyar Állami Operaház művésze, és Varga Mátyás, a Szegedi Szabadtéri Játékok tervezője, viselet- és jelmeztörténetet a Nemzeti Színház művésze, Nagyajtay Teréz oktatta. Főiskolai osztálytársai többek között, a magyar színházi élet későbbi meghatározó alakjai, Mátay Lívia, Suky Antal és Vata Emil voltak.

Diplomamunkájának forgatókönyvét, ötlet-tervét és rajzait maga készítette, Budai Nagy Antalról. Diplomájának kézhezvétele után mindjárt bekerült a hazai és a nemzetközi filmgyártásba, a Magyar Filmgyártó Vállalatnál ő volt a látványtervező. 1954-ben gyakorlati munkaként Varga Mátyás díszlettervező mellett a Rákóczi hadnagya című magyar játékfilm látványtervét készítette el. Bertalan Tivadar magángyűjteményében maradt fenn a díszletterv.

1955-ben első önálló tervezői feladata a filmgyárban a Bartók-emlékfilm volt, Takács Gábor rendezésében. Ezt követte a Terülj-terülj asztalkám! mesejáték, Bodrossy Félix rendezésében. Mivel saját tapasztalata szerint az 1950-es évek filmes világa leginkább világfalura hasonlított, ahol mindenki ismer mindenkit, név szerint Bertalant kérve, egymást követték a külföldi felkérések. A Nagy Károly, majd 1967-ben egy Rabenault rendezte film, az Énekeljünk Bill bácsival jelentette a kitörést. Ezt is, mint a legtöbb külföldi produkciót, melyeket Magyarországon forgattak a költséghatékonyság érdekében, a minőségi látvány tervezéséért kiemelten emlegette az európai filmkritika. 1971-ben, Szász Péter filmjének tervezésekor a Kapaszkodj a fellegekbe! látvány világának megrajzolásával már ismert és elismert tervezőként tartották számon. Úgy alkotott párizsi utcácskákat, vagy római arénákat, középkori városfalakat, angol kastélyokat és amerikai nagyvárosokat, hogy el sem hagyta a Róna utcai filmstúdiót.

1956 forradalmi októbere nézőként a színházban, előadás után pedig az utcán érte. Lipi című önéletrajzi regényében a forradalomnak, fiatalkori meghatározó élményeinek állít emléket. „Lipi nevű barátom feltűnt egy szovjet tankon. Egymásba kapaszkodva, fürtökben lógtak az emberek magyar zászlót lobogtatva. A „továris" a tanktoronyból kiemelkedve szintén magyar zászlót tartott. Mentek az Országház irányába a Nyugati előtt, a kiskörút felől. Megismertük egymást Lipivel, fölhúzott még engem is, fél lábon álltam a tankon. Az Országház előtt az egyik hernyótalpát lecövekelte, és szórt le bennünket. Én a védett oldalra kerültem, a tank fölfogta a Földművelődésügyi Minisztériumból jövő „áldást". (Sulyok Máté: Ötven kiló pausz – Beszélgetés Bertalan Tivadar látványtervezővel, a 40. filmszemle életműdíjasával) A Hangok a papírgalacsinból című kötete is a történelmi események reflexiója.

1956. év filmes élményeket is hozott. Ekkor tervezte a Terülj-terülj asztalkám című mesefilm tereit, díszleteit. Néha állt a kamera másik oldalán is, magyar filmekben és a Szovjetunióban forgatott alkotásoknál is, szükség szerint polgárháborús katonát alakított, vagy statisztaként játszott, ha a tömegjelenetekben erre volt szükség. Nevét leginkább a Tenkes kapitánya című, 1961-1962-ben forgatott magyar filmsorozat tervezőjeként ismerjük.

1977-1980 között a francia Filmakadémia elnökével, rendezőjével, J. Delannoy-al három filmen is dolgozhatott: a Nagy Károly 1977-ben, a Manon Lescaut 1978-ban és a Luther Márton 1980-ban készült el. A világhírű francia szakember 2008-ban, 100 évesen hunyt el, nevéhez olyan filmcsillagok felfedezése fűződik, mint Gina Lollobrigida, vagy Gérard Philipe. Tudatosan nevezte a filmgyártás art – direktorának a magyar tervezőt, Bertalan Tivadart, aki művészeti vezetőként irányította filmjeinek látványvilágát és kivitelezését is. 1977-1989 között még nagyobb kihívást jelentett Bertalan számára, amikor különböző díszletezéssel készítette el az Anna Karenina és a Koldusopera látványvilágát, amerikai és angol filmprodukciókhoz.

1986-ban Önarckép című képét-önvallomását is elkészítette, de megfestette portréját Szász Endre festőművész is. Bertalan oktatott a Képzőművészeti Főiskolán, a Csebi Pogány Művészkörben, az újpesti rajz szakkörökben tér-szervezésről, díszletezésről, tervezésről.

1992-től kizárólag festészettel és írással foglalkozik. De díszlettervei számos egyéni és csoportos kiállításon szerepelnek, csak a filmtervek elkészítésétől, kivitelezési munkáitól vett búcsút 62 éves korában. 1995-ben a színházi világ legnagyobb európai seregszemléjén is bemutatkozott, a Prágai Quadriennálén, színházi- és filmterveivel. Anyagát válogatta, katalógusba rendezte az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervezői tanszékén oktatói tevékenysége mellett, vezetett számos rajz-szakkört is, tanított az Újpesti Művészeti Társaság felkérésére is.

Mások szépirodalmi munkáit is illusztrálja, köztük Gustave Flaubert Bovaryné (1964); Györffy László Őrjárat az éjszakában, meseregény (1995); vagy Paulus Lajos Viszontlátásra, Árnika! című regénye (2005) a legjelentősebbek.

Az ezredfordulótól folyamatosan jelen van képeivel egyéni és csoportos kiállításokon, újabban az Újpesti Művészek Társaságával szerepel tematikus tárlatokon. Újpesten él és alkot.

Nyomtatásban megjelenő regényeit, elbeszéléseit, novelláit saját maga illusztrálja, így válik teljességgel egyszemélyes szerzővé. 2013-ban megjelent Papírnehezék című kötetének jegyzeteiben megemlíti: „Kaptam ajándékba egy vászonkötésű, vastag füzetet. Olyan szép volt, hogy számtalanszor megforgattam, kinyitottam ugyan, még a ceruzámat is kihegyeztem, de nem mertem belefirkálni. Egy jeles napon azonban elhatároztam, hogy naplót írok." (Bertalan Tivadar: Egyszemélyes szimbiózis, Lyukasóra, 2014.1.p.38.) A napló tervéből közel 500 oldalas önálló album született, ami Bertalan címmel jelent meg az Újpesti Önkormányzat támogatásával. Többszólamú művészete ebben a kötetben is megmutatkozik, nincs szöveg kép nélkül és nincs visszaemlékezés, naplótöredék nélküli rajz sem.

Élete során rajzaihoz, terveihez több mint ötven kiló pauszpapírt felhasználva, több száz kiló festéket vászonra dolgozva születtek meg különleges alkotásai. Munkássága több mint 200 filmterv, több száz táblakép és festmény, grafikák, közel 200 díszletterv, 10 egyszemélyes könyv, számos illusztráció, 5 nagydíj, a Magyar Filmszemle életműdíja, valamint a Magyar Művészeti Akadémia tagsága.

[Az életrajzot összeállította: Turnai Tímea színháztörténész, a szcenikai gyűjtemények vezetője, OSZMI, 2016]

Művek

Festmények, táblaképek

1952 Idill, olaj

1960 Üzenet, tus

1962 Színház, vegyes-tus

1962 Emberisten sorozat, vegyes technika

1966 A jéghegy csúcsa, kréta

1967 Ádám ébresztése, olaj

1968 Metamorfózis, olaj

1969 Emberfa, vegyes technika

1969 Gráciák, olaj

1970 Bartók

1970 Transzkolorizáció

1970 Teremtés

1972 Kapcsolatok, olaj

1975 Öregasszony virágoskertje I. olaj

1981 A rovarkirály metamorfózisa, vegyes technika

1984 Sznob, vegyes-tus

1986 Önarckép, olajtempera

1986 Macska tükörrel, kréta

1993 Riadt madár, olaj

1993 Bábszínház, olaj

1994 Hajmanó

1995 Kacsoh erdeje

1995 Bohóc III.

1997 Búcsú, tus

2001 Bohóc trombitával, olaj

2003 Fogas, olaj

2004 Famanók tánca, olaj

2004 Diogenes, olaj

2005 Metamorfózis árvíz után, olaj

2006 Őszi lángok, vegyes-tus

2008 Örömzene, olaj

Díszlettervek, látványtervek magyar és nemzetközi játékfilmekhez

1954 Rákóczi hadnagya, olajtempera, Varga Mátyással!

1955 Budai Nagy Antal – diplomamunka, olajtempera

1956 Terülj-terülj asztalkám!, olajtempera, R. Bodrossy Félix

1957 Gerolsteini kaland, olajtempera, R. Farkas Zoltán

1957 Kuruc tánc, quance, Állami Népi Együttes, R. Banovics Tamás

1967 Az isten varázslója, tempera, R. Günter Grawert

1967 Énekeljünk Bill bácsival, tus, R. Rabenat

1967 Keresztelő, tempera, R. Gaál István

1968 Mix Bumbullis, vegyes, R. Siegfried Wiscnewski

1969 G.A.úr X-ben, olaj

1970 A sakkjátékos, olaj, R. Christian Jaques

1970 Háromkirályok csillaga, quance tech, R. Rényi Tamás

1974 Sztrogoff Mihály, R. J.P.Decourt

1977 Charlomagne – Nagy Károly, vegyes-tus, R. Jean Delannoy

1977 Trotta, akvarell, R. Johannes Chaaf

1980 Árpád a cigány, vegyes-tus, R. Christian Jaques

1980 Mozart, ceruza, R. Marcel Bluvral

1983 Szörényi-Bródy: István, a király, vegyes technika, tervezet

1986 Terminus, kréta, R. Pierre William Gleinn

1988 Koldusopera, kréta, R. Menahem Golan

1989 Az Operaház fantomja, kréta, R. D.Weight Little

Filmtervek, filmszínházi látványtervek

1956 Bartók-emlékfilm

1956 Terülj-terülj asztalkám!

1958 A város peremén

1958 Kaland az állatkertben

1959 Fölszáll a köd

1960 Csutak és a szürke ló

1962 A Tenkes kapitánya

1963 Nagybácsim, Benjamin (NSZK)

1964 Így jöttem

1964 Vampicula (NSZK)

1965 Szent János fejevétele

1966 Tüskevár

1967 Az Isten fővarázslója (NSZK)

1967 Énekeljünk Bill bácsival (NSZK)

1967 Keresztelő

1968 A férfi

1968 Az utolsó kör

1968 Mix Bumbullis (NSZK)

1968 Napóleon (Franciaország)

1969 Kapaszkodj a fellegekbe

1970 A sakkjátékos (Franciaország)

1971 Háromkirályok csillaga

1974 Szerelem és halál (USA)

1974 Sztrogoff Mihály (Franciaország)

1975 Attila (Franciaország)

1977 Anna Karenina (Anglia)

1977 A Téli Palota fantomjai (Franciaország-Anglia)

1977 Nagy Károly (Franciaország)

1977 Vendég az esküvőn (Lengyelország)

1978 Des Grieux lovag és Manon Lescaut története (Franciaország, Jean Delannoyval

1979 Nizsinszkij (USA)

1980 Luther Marton (Franciaország)

1981 Mozart (Franciaország)

1981 Ekkehard (NSZK)

1982 Az Operaház fantomja (USA)

1982 X kapitány (Franciaország)

1982 Edit és Marcel (Franciaország)

1982 Az enyéim nevében (Franciaország)

1983 Gyermekháború (USA)

1984 Mata Hari (USA)

1984 Anna Karenina (USA)

1987 Hannah háborúja (Anglia-USA)

1988 Dr. Jekyll és Mr. Hyde (Kanada)

1988 Burg Wutzenstein (NSZK)

1988 Koldusopera (USA-Anglia)

1989 Az Operaház fantomja (USA)

1989 Ordítás (Ausztrália)

1989 Egy jenki Artur király udvarában (USA)

1989 Drakula (Kanada)

1990 The Reunion (USA)

Színházi tervezések

W. Shakespeare: Troilus és Cressida, Szigligeti Színház, Szolnok, 1981. R. Horváth Jenő, J. Mialkovszky Erzsébet

Harsányi Gábor: Pesti srácok, ősbemutató, Újpest Színház, 2001. R. Dózsa László

Díszlettervek, látványtervek magyar és nemzetközi játékfilmekhez

1954 Rákóczi hadnagya, olajtempera, Varga Mátyással!

1955 Budai Nagy Antal – diplomamunka, olajtempera

1956 Terülj-terülj asztalkám!, olajtempera, R. Bodrossy Félix

1957 Gerolsteini kaland, olajtempera, R. Farkas Zoltán

1957 Kuruc tánc, quance, Állami Népi Együttes, R. Banovics Tamás

1967 Az isten varázslója, tempera, R. Günter Grawert

1967 Énekeljünk Bill bácsival, tus, R. Rabenat

1967 Keresztelő, tempera, R. Gaál István

1968 Mix Bumbullis, vegyes, R. Siegfried Wiscnewski

1969 G.A.úr X-ben, olaj

1970 A sakkjátékos, olaj, R. Christian Jaques

1970 Háromkirályok csillaga, quance tech, R. Rényi Tamás

1974 Sztrogoff Mihály, R. J.P.Decourt

1977 Charlomagne – Nagy Károly, vegyes-tus, R. Jean Delannoy

1977 Trotta, akvarell, R. Johannes Chaaf

1980 Árpád a cigány, vegyes-tus, R. Christian Jaques

1980 Mozart, ceruza, R. Marcel Bluvral

1983 Szörényi-Bródy: István, a király, vegyes technika, tervezet

1986 Terminus, kréta, R. Pierre William Gleinn

1988 Koldusopera, kréta, R. Menahem Golan

1989 Az Operaház fantomja, kréta, R. D.Weight Little

Kiállítások

Egyéni és csoportos kiállítások, tárlatok

1964 Wetteren

1965, 1972, 1976, 2010–2015, Budapest

1967 Doerlen

1972 München

1995 Prága, Prágai Quadriennálé

1999 Színpadkép helyett, Bertalan, Pataky Körgaléria

2007 Bertalan szcenikai kiállítás, Filmház, Ráday 31/K.

2007 Átjárás – Újpesti Művészek Társasága, Curia Galéria, Vác

2009 Filmesek a képzőművészetben, Budapesti Kongresszusi Központ

2013 Köszi Kő-Café

2014 Újpest – Művelődési Ház

2015 Képszavak és szóképek, életmű-kiállítás, MMA. Bp.

2015 Altamira. Mezőgazdasági Múzeum. Bp.

2015 MVSZ Székháza

2016 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Bp.

2016 Károlyi Galéria. Bp.

2017 Károlyi Galéria. Bp. (Közrem.: Hegedűs Imre János)

2017 Újpest – Polgár Centrum - Virányosi Közösségi Ház

2018 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Gaál Tibor, Gyulai Liviusz)

2019 Lakitelek

2020 „Bertalan Tivadar 90" - jubileumi szerzői est és kamarakiállítás. Pesti Vigadó, és a Sinkovits Imre Kamaraszínpad

Párhuzamos életutak